Szülőkategória: Lövéte
Találatok: 2736
2021.10.31.
2021. tavaszán fogtak hozzá a népi vallásosság és lelkiségtörténet helyi tárgyi emlékeinek a kutatásához Lövétén, - tudtuk meg Mihály János történésztől - elsősorban az imádságoskönyvek számbavételére törekedve. Céljuk, többek közt, a nemrég felújított lövétei Római Katolikus Népiskolában már létező egyháztörténeti kiállítás kibővítése volt...
Nos, a kutatás során azt tapasztalták, hogy a családoknál számos régi, értékes imakönyv található. Nem egy közülük a ritkaságok közé tartozik és jelentős eszmei értéket képvisel. Ez ösztönzött arra, hogy a helyi kezdeményezést kiterjesszék a közeljövőben más településekre is. Első körben a székelyudvarhelyi főesperesi kerület minden egyházközségében szeretnének hasonló kutatást és gyűjtést elkezdeni. Hosszú távon viszont szeretnék a kezdeményezést kiterjeszteni a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség mindegyik főesperesi kerületére.
Főtisztelendő Dr. Kovács Gergely Érsek Atya vállalta a megvalósítás előtt álló projekt fővédnökségét. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szellemileg és szakmailag is támogatni fogja az erdélyi imakönyves kezdeményezés megvalósítását. Társvédnökök: Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint a lövétei születésű Fazakas Z. Márton csornai premontrei apát.
Nemzetstratégiai Kutatóintézet anyagi támogatásának köszönhetően 2021. október 29-én már meg is nyithatták Lövétén azt a helyi imakönyv-kiállítást, amely tulajdonképpen a szóban forgó projekt kezdetét jelenti.
A rendezvényen jelen volt Nagyméltóságú és Főtisztelendő dr. Kovács Gergely érsek is, és köszöntő beszédet mondott.
Ugyanakkor bemutatták az 1481-ben a Corvina Könyvtár műhelyében Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost számára készült breviáriummal egybekötött misekönyv fakszimile-válogatást, amelyet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére jelentetett meg.
Kálmáncsehi Domokos nagyprépost életútját Szász Jenő az NSKI elnöke, a rendezvény házigazdája méltatta. Dr. Puskás Attila egyházügyi vezető főtanácsos a Kálmáncsehi kódex reneszánsz vonatkozásai ismertette, Schöck Gyula, a kivitelező Schöck Artprint Kft. vezetője a kódexfestészet régi és új technikáiról beszélt.
A kiállítást és a „Régi magyar imakönyvek Erdélyben” című projektet Mihály János történész, a kezdeményezés ötletgazdája ismertette. Végezetül a résztvevők megtekintették a helyi egyháztörténeti múzeumban összegyűjtött imakönyvekből létrehozott kiállítást.
A kiállításon 1700 és 1960 közötti időszakban nyomtatott imakönyvek láthatók. Legtöbbjük sérült és hiányos, de van köztük viszonylag jó állapotban lévő is. Ezek az imakönyvek számos tudományterület számára szolgálhatnak forrásul, például a családtörténet, néprajz, helytörténet és a vallástörténet, s hogy a magántulajdonban lévő, használaton kívüli régi imádságos könyvek „számbavétel” nem hiábavaló céltalan tevékenység azt a szekrények rejtett zugaiból, kasztenek fiókjaiból vagy öreg ládákból előkerült, ritkaságszámba menő imakönyvek egyértelműen bizonyítják.
Ezek közül kiemelkedik gyűjteményünk legrégibb darabja, a Lelki Paradicsom című imakönyv. 1700-ban gróf Mikes Mihály költségén Csíksomlyón nyomták s Baranyi Pál (1657 – 1719) jezsuita prédikátor munkájaként tartja számon a szakirodalom.
A kiállítás másik régi darabja szintén a 18. század első feléből való nyomtatvány, amelynek címe önmagáért beszél: A földi részeg szerencsének és dicsőségnek álhatatlan lakodalmában tombolók jóra-intő csengettyűje. Ezt a nyomtatványt Nyéki Vörös Mátyás (1575 – 1654.) első magyar barokk költő és győri kanonok munkájaként tartja számon a szakirodalom.
A kiállítás egy másik értékes darabja az az énekeskönyv, amely Kájoni János (1629 – 1687.) ferences szerzetes leghíresebb és irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb művének harmadik kiadása. 1805-ben jelent meg a somlyói nyomdában eredeti címmel, kisebb változtatásokkal P. Andrási Rafael ferences zeneszakértő közreműködésével. A gyűjtemény része egy kisméretű (17 x 6 cm) imakönyv melynek címe „Mindennapi ájtatos gyakorlások”. Ennek érdekessége az, hogy Budán látott napvilágot 1829-ben Landerer Anna nyomdájában, vagyis annak a nyomdászcsaládnak a nyomdájában, ahol két évtized múlva 1848. március 15-én, többek közt kinyomták Petőfi Sándor Nemzeti dalát is.
A kiállításon ott látható a 19. század egyik népszerű imakönyvének a“Jó illatú rózsáskert”-nek a több kiadása is, és még számos népszerű imakönyv különböző korokból.
