hétfő, október 23, 2017
   
Betűméret
Bejelentkezés
  • Lövétei Lakodalmas
    Lövétei Lakodalmas
  • Lövétei látkép
    Lövétei látkép
  • Októberi hóharmat
    Októberi hóharmat
  • Ősz Kirulyban
    Ősz Kirulyban
  • Hargita alatt
    Hargita alatt
  • Vargyasláza
    Vargyasláza
  • Esztena
    Esztena
  • Reggel a legelőn
    Reggel a legelőn
  • Karulyos pusztája
    Karulyos pusztája
  • Kéknefelejcs
    Kéknefelejcs
  • Fehér berek
    Fehér berek
  • Kilátás Kőgyakrából
    Kilátás Kőgyakrából
  • Májusi reggel
    Májusi reggel
  • Tavaszodó Kereberce
    Tavaszodó Kereberce
  • Őzek
    Őzek
  • Fuvaros
    Fuvaros
  • Kirulysarka
    Kirulysarka
  • Kereszt Vargyaslázán
    Kereszt Vargyaslázán
  • Tropp ...
    Tropp ...
  • Kőkereszt Kirulyban
    Kőkereszt Kirulyban

Középkori falképtöredékek a lövétei templomon

2017.07.03.

A környezetében kitűnően érvényesülő, Kisboldogasszony tiszteletére szentelt lövétei plébániatemplom „színeváltozását” látogatókként pillantottuk meg. A karfeljáró falsíkjainak találkozásánál faragott és festett kövek vonzzák a tekintetet. A leletről Mihály János helybéli történészt és a szintén lövétei születésű Márton Ferenc restaurátort kérdeztük.

 

Áldást osztó és könyvet tartó férfialak • Fotó: Márton Ferenc

Idén áprilisban kezdtek hozzá a lövétei római katolikus templom nagyszabású külső felújításához. A munkálatok során, a régi vakolatréteg leverésekor a templom délnyugati oldalán, a hajó és a torony közötti karfeljáró falazatában másodlagosan beillesztett faragott kövek kerültek felszínre, falképtöredékekkel, amelyekre Mihály János történész figyelt fel először. Nyomban értesítette Nyárádi Zsolt régészt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársát, aki korábban több éven át folytatott ásatásokat a település elbontott középkori templománál, illetve Székely Mózes egykori udvarházának helyén. A régész megtisztította a falképtöredékeket a vakolat- és mészrétegtől, majd fényképeket készített róluk.

Nyolc kváderkő

Mihály János történésztől megtudtuk, hogy a szóban forgó faragott és festett kövek a település középkori templomából származnak, amelynek anyagát felhasználták az 1776-ban befejezett, ma is álló templom építésekor, így a karfeljáró építéséhez is. Összesen nyolc kváderkőről van szó, amelyeket másodlagosan illesztettek a falazatba a karfeljáró falsíkjainak találkozásánál. Elmondása szerint a kövek egy részén növényi ornamentika, más részén kerek keretek, medalionok láthatók, szakállas férfiak – talán az apostolok – mellképeivel. Az egyiken egy oldalra néző szakállas férfi jobbjával áldást oszt, baljában csukott könyvet tart – nagyon hasonlít a „Mindenség Ura” (Pantokrátor) megszokott ábrázolásához. Véleménye szerint a festett kváderkövek többsége eredetileg az elbontott középkori templom szentélyét és hajóját elválasztó diadalív részét képezte – a marosszentannai templomnak a 14. század második feléből származó freskómaradványaihoz hasonlóan.

Mindezekkel kapcsolatosan természetesen a végső szót a falképtöredékeket tüzetesen megvizsgáló művészettörténészek, a szakmában jártas restaurátorok mondják majd ki, az analógiák, hasonló ábrázolások felkutatása alapján.

Átmentik az utókornak

A felújítási munkálatokat felügyelő Várday Zsolt székelyudvarhelyi építész és a szakemberek a falképtöredékek jelentőségét felismerve az egyházközség vezetőségével – László István plébánossal, Tódor Loránd kántorral és Lázár Árpád megyebíróval – összhangban úgy döntöttek, azokat átmentik az utókornak, vagyis szakszerűen restauráltatják.

 Fotó: Márton Ferenc

A restaurálást a lövétei születésű Márton Ferenc végzi, akinek közel tízéves tapasztalata van a szakmában. Véleménye szerint a falképtöredékeken időben két réteget különböztethetünk meg. Az első réteg freskótechnikával, azaz a festék nedves vakolatra való felhordásával, míg a második réteg szekkótechnikával, azaz a festék száraz vakolatra való felhordásával készült. Az utóbbi egy későbbi kifestés eredménye. A restaurálás során a következő folyamatokat kell elvégezni: a vakolathiányok anyagában a színezett mész-homok habarccsal való kiegészítést; a festékrétegen található porréteg, valamint mészmaradványok eltávolítását. A festett felületen belül a kisebb hiányokat szintbe tömítik. A retusálás során a festés hiányait pontozásos, szaknyelven ritocco technikával, míg a szintbe tömített részeket vonalkázó, azaz trateggio technikával egészítik ki. A most előkerült falképek töredékességük ellenére is jelentőseknek mondhatók. Valószínűleg ugyanannak a mesternek a művei, aki a homoródkarácsonyfalvi, ma unitárius templom szentélyét annak idején kifestette” – részletezte Mihály János. Természetesen ezzel kapcsolatosan is a végső szó a szakembereké lesz. Az viszont bizonyos, hogy a Lövétén előkerült freskótöredékekkel a csodálatos erdélyi épített örökség tovább gazdagodott.

(Molnár Melinda,  https://liget.ro/eletmod/kozepkori-falkeptoredekek-a-lovetei-templomon)

Keresés a Honlapon

Random Image

Nincsenek képek
Alapértelmezett Beállítások